A Magyarországon található mintegy 6 millió kémény jelentős része elavult. A rosszul működő kémény gyakorta okoz fejfájást, de nem ritka az sem, hogy a lakók depressziója, fáradékonysága mögött is az oxigénhiányos, szénmonoxiddal telített levegő húzódik meg. Mindez azt eredményezi, hogy évente 15-20 ember is meghal.
Az egyre inkább elterjedőben lévő korszerű gáztüzeléses készülékek tovább rontják a régi kémények állapotát, ha nem tartják karban azokat. A füst kioldja a téglakémény fugáiból a kötőanyagot, ezáltal a téglák bedőlhetnek és eldugaszolják a kivezetőnyílást.
Mindez pénzre is lefordítható. Ha például nem "szelel" elég jól egy kémény, akkor az akár 5-10%-kal is ronthatja a fűtés hatékonyságát.
A jó kéménnyel több 10 ezer Ft-ot is spórolhatunk 1-1 szezonban.
A gáztüzelésű berendezések égésterméke már az elvezető járatba belépéskor is alacsonyabb hőmérsékletű, ugyanakkor kisebb tömegű is, áramlási sebessége is sokkal lassabb, mint szilárd tüzelés esetén. Így a felfelé szállingózó égéstermék nagyon hamar lehűl olyan alacsony hőmérsékletűre, hogy a gőz kicsapódik és kondenzvíz formájában lerakódik a kémény falára. A kémények tégla falazata és a kötőanyag beszívja a nedvességet és így a kémény gyakorlatilag állandóan nedves. Ezt a jelenséget nevezzük kéménykorróziónak, mely a kémény felső részétől lefelé terjed.
A lakásokban a kéményjárat oldalán, a járat és födém találkozásánál megjelenő nedves, vagy barnás, rozsdás foltosodás is ennek a jelenségnek a következménye. Ugyanis a kéményhasználat korábbi időszakából származó kormos lerakódást a nedves, ázott kéményfal beszívja. Az ilyen állapotban lévő kéményjárat nem csak esztétikai problémát okoz: ebben a stádiumban a kötőanyag már olyan rossz állapotban van, hogy égéstermék szivárgás is előfordulhat. Nyitott tűzfalú épületek esetében a függőleges kéményjárat körüli barna foltosodásnak is ez a jelenség az oka.
Magyarországon, Európában egyedülállóan, a hagyományos tüzelési módot olyan mértékben váltotta ki a gázüzemű fűtés, hogy a lakosság kb. 80%-a gázüzemű fűtőberendezéssel rendelkezik.
Az életveszélyes kémények száma elérheti a százezret. Az egymillió budapesti kéményből 43-44 ezer életveszélyes! A helyzet romlik, 2008-ban még csak 23 ezerről állapították meg ugyanezt.
Budapesten jelenleg 120 ezer embert fenyeget szén-monoxid mérgezés. Az új építésű, modern nyílászárókkal ellátott épületekben pl. előfordulhat, hogy a kandalló nem kap elég levegő-utánpótlást, így a helyiségben lévő oxigént használja fel az égéshez.
